Sokan irtózunk a poloska féléktől, melyek nem csak rémes szagukkal okoznak kellemetlenséget a lakásban, teraszokon és a kertben, de növényeink egyik rettegett kártevője, rengeteg termést tesznek tönkre, hiszen leginkább ezek nedveit szívogatják, de nem riadnak meg attól sem, ha magát a növényt kell károsítani. A poloskák tavasztól jelen vannak a természetben, mégis a nyári idő végével kezdjük igazán érzékelni jelenlétüket mert a várható hűvös elől menekülve fokozatosan elkezdenek melegebb helyeket keresni az átteleléshez. Ilyenkor érzékeljük, hogy tele a terasz, az erkély, a ház fala, de ha óvatlanok vagyunk és nyitva marad egy ablak, akkor bizony a lakást is ellephetik ezek a nem túl szívesen látott rovarok.
A legtöbb bajt az ázsiai márványpoloska és a zöld vándorpoloskák okozzák, és valóban, ezekre a kis rémségekre nincsenek olyan természetes ellenségek, amelyek hatékonyan szabályoznák a populációjukat. Mégis mit tehetünk?
Poloska a kertben
A poloska pusztítása számos zöldség- és gabonanövényen, gyümölcsökön és különböző dísz- és gyomnövényeken is megfigyelhető. A paradicsom, szója, gyapot, bab és lóbab világszerte a legjelentősebb károkat szenvedi el tőle. A kukoricán, brokkolin, napraforgón, uborkán, tökön, paprikán is észlelték a kártételét. A poloska alapvetően bármely növényrészt megtámad és szívogatja, de különösen kedveli a növekvő hajtásokat és a, terméseket. A zöldségnövények termésein, különösen a paradicsom bogyóján jelentős kárt tud okozni. A szívásnyom körül a szövet elbarnul, foltos lesz, és a térfogata csökken. Ennek eredményeként az egész termés elszárad, fonnyad.k. Emellett az ürülékének és bűzmirigyei váladékának köszönhetően a termés szennyezett és kellemetlen szagú lesz
A poloska előforduló természetes ellenségeiről való ismereteink még hiányosak. Leginkább a vegyszeres kezelés elterjedt, de fontos mérlegelni, hogy szükséges-e, hiszen számos hasznos rovart is elpusztítunk vele. Amennyiben lehetséges és a terület mérete megengedi, akkor nagyobb hatékonysággal használhatók a rovarhálók.
Biztató eredmények
Az Eötvös Lóránd kutatóintézet tett közzé egy kutatási eredményt, amelyben jelentős és új eredményekről számolnak be, A csapdázást különböző frekvenciájú fényekkel kiegészítve alkalmazták. A beszámolóban a következőket olvashatjuk:
“Mérési eredményeink arra utalnak, hogy az ázsiai márványospoloska fotoreceptor-készletét alapvetően kétféle, egy zöld- és egy ultraibolya-érzékeny receptortípus alkotja” – mondta Egri Ádám, a közelmúltban megjelent tanulmány első szerzője
Egy ilyen fotoreceptor-készlet már lehetővé tesz némi színlátást, ami jó eséllyel segíthet a poloskáknak a zöldségek és gyümölcsök vizuális úton történő megtalálásában. A színlátás egyébként kifejezetten elterjedt a rovarvilágban, például a méhek, bizonyos szentjánosbogarak, szenderek mind rendelkeznek e képességgel.
A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy miként függ az ázsiai márványospoloska fényhez való vonzódása a fény hullámhosszától. Közismert, hogy ezek a rovarok vonzódnak a fényhez, hiszen főleg ősszel, amikor a telelőhelyre készülő egyedek rejtekhelyet keresnek, alkonyatkor előszeretettel repülnek be olyan lakások és házak ablakain, ahol már égnek a lámpák.
Kísérleteinkből kiderült, hogy ezek a poloskák annál nagyobb vonzalmat éreznek a fény iránt, minél kisebb a fény hullámhossza” – összegezte a kutatás eredményét Mészáros Ádám PhD-hallgató.“
Köznyelven úgy fogalmazhatunk, hogy az emberi szem számára pirosas, sárgás fényeket a legkevésbé, míg a kék és ultraibolya fényeket a leginkább kedvelik e rovarok, vagyis a rövidebb hullámhosszakban gazdag hideg fehér fényű lámpák vonzóbbak a poloskák számára, mint a meleg fehér fényűek, amelyekben inkább a spektrum hosszabb hullámhosszú komponensei dominálnak. Otthonunkban érdemes tehát inkább meleg fényű lámpákat használni, ha csökkenteni szeretnénk a poloskák és egyúttal más rovarok által okozott kellemetlenségeket.“
Forrás: https://www.elkh.org/hirek/az-ok-kutatoinak-reszvetelevel-feny-derult-az-invazios-poloskakra
A bölcsesség
Na ez az ami a poloska szó hallatán még nem jut eszünkbe. Azt látjuk, hogy az otthonunkat szúnyogháló és a meleg fények alkalmazásával tudjuk többé-kevésbé védeni a büdös kis betolakodóktól, a kertünkben azonban, pláne ha elkerülnénk a vegyszerek használatát, akkor még nem ilyen egyszerű a dolgunk. A rovarhálók alkalmazása és a csapdázás is csökkentheti a károkat, ám azt érdemes fejben tartani, hogy ezek a rovarok a legkisebb rést is megtalálják, és ha megtalálták, akkor azon bizony be is mennek! A jelenlegi kutatások a csapdák fényekkel való kiegészítésére reméljük egy olyan hatékony védekezési módszert fognak hozni a kerttulajdonosoknak, amely már hatékonynak számít. Addig marad a rovarok gyűjtése mellett a beceneveik felidézése, amely legalább okozhat derűs pillanatot, ha már maga a viselője nincs kedvünkre. 
